Zöld megoldások az éghajlatváltozás káros hatásainak mérsékléséért
Konferencián jártak a Lechner Tudásközpont munkatársai
Vajon hogyan lehet csökkenteni az európai településeken egyre gyakrabban jelentkező nyári hőhullámok hatásait? Milyen a magyar területrendezési rendszer megítélése külföldön? A Lechner Tudásközpont munkatársai a Német Természetvédelmi Hivatal és az ENCA Európai Természetvédelmi Hivatalok Vezetői által szervezett konferenciáján jártak.
Európai konferencia a biodiverzitásról és a klímaváltozásról
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai az európai kontinens nagy részén mind a társadalmat, mind az élővilágot érintik.
A városi környezetben a klímaváltozás következtében szélsőségesebbé váló éghajlati jellemzők közül kiemelhető a hőségnapok számának emelkedése, amely az intenzíven beépített terekben a hőszigethatás révén felerősödik: ez jelentősen csökkenti az ott élők életminőségét, egészségi állapotát. Tekintettel arra, hogy Európa népességének 73%-a urbanizálódott térségekben él, a szélsőséges időjárási hatásokhoz történő alkalmazkodás nem halogatható. A természetközeli klímaadaptációs megoldások fókuszba emelésének, a fenntartható és költséghatékony ökoszisztéma-szolgáltatások erősítésének lehetőségeiről tanácskoztak kontinensünk kutatói Bonnban. A német nagyvárosban 2011 óta tartanak minden második évben tapasztalatcserére és tudásmegosztásra irányuló konferenciát a téma szakértői, melynek ezúttal magyar résztvevői is voltak.
Zöld felületek fejlesztésével a hőszigethatás ellen
A háromnapos rendezvény első napján a szervező intézmények köszöntőjét követően a plenáris előadók az éghajlatváltozás hatásait mérséklő természetközeli megoldások különböző lehetőségeit (zöldtető, zöldfal, vertikális erdő, ártér rehabilitáció) és ezek aspektusait mutatták be. A hangsúlyt ezúttal a városi zöld infrastruktúra hőszigethatást mérséklő szerepére helyezték a résztvevő szakemberek: a zöld felületekben és hálózati kialakításukban rejlő lehetőségekre hívták fel a figyelmet. Ugyanis kutatások és gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a városi zöldhálózatok kiépítése a hűtőhatás növelése mellett, a természeti kockázat-megelőzésben (pl. árvizek) is nélkülözhetetlen eszköz. Emellett kulturális ökoszisztéma szolgáltatásokként a városi lakosság fizikai és mentális egészségére gyakorolt pozitív hatása is jelentős.
A győri agglomeráció, mint jó példa
A második napon a résztvevők csoportmunka keretében is megvitattak egy-egy témakört, és saját, lokális példáikat is bemutatták. A Lechner Tudásközpont szakértői a területrendezési övezetek bevezetésének területhasználati következményeiről, valamint a rendezési tervek területhasználati konfliktusok megelőzésében betöltött szerepének modellezéséről készítettek poszter előadást. A kutatás mintaterülete a Győri agglomeráció volt. Vaszócsik Vilja és Schneller Krisztián vezető térségi tervezők az érdeklődőknek az esettanulmány mellett bemutatták a magyar tervezési rendszer jelenlegi jó, top down rendszerű gyakorlatát is. A magyarországi területrendezési rendszer természeti erőforrások védelmében betöltött szerepét különösen nagyra értékelte a hallgatóság.
Az Európai Bizottság igazgatói is részt vettek a szakmai eseményen, beszédeikben egyrészt a természetközeli megoldásokkal kapcsolatos innovációk fontosságát, másrészt az ilyen típusú megoldások szakpolitikai integrációjának fontosságát hangsúlyozták. Kiemelték, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások nagy előnye multifunkcionalitásukban rejlik.
Eredmények, elérhetőségek
A konferencia zárása során a szervezők felkérték a résztvevőket, hogy az előadások és a csoportmunka üzeneteit minél szélesebb körben terjesszék saját hazájukban, városukban, kutatói és döntéshozói közösségekben egyaránt. Ennek eleget téve ezúton is felhívjuk a figyelmet a konferencia weboldalára és az elhangzott előadásokra.
